Határmenti Hajdú Hagyományőrzés

Nyomtatás Küldés

Hajdú túra


Hajdú túra
2011 május 23-29 között egy élményekben gazdag, tartalmas hetet tölthettünk el a Hajdú túra keretei között.

A korai indulások és hosszú buszozások sem vették el a kedvünket. A résztvevő csapat igen színes volt, hiszen Érmellékről és Magyarországról is voltak ifjak, de a Magyarországról jött ifjakkal hamar összebarátkoztunk, s így egy csapatként tudtunk együtt lenni, utazni, tanulni az egész hét folyamán. Összesen 40-en voltunk és 5 felnőtt kísért bennünket.

A túra Bihardiószegről indult útnak. Utunk első megállója Székelyhíd volt, ahol a műemléktemlomot, a helyi kastély épületét és a várdombot is megnéztük. A templomban Gavrucza Tibor lelkipásztor előadásában megelevenedett előttünk a múlt, s az élettelen kövek beszélő, regélő kövekké változtak. A tiszteletes úr előadásában a templom, a régi vár s a város történelme is ismertté vált számunkra. Gellért Gyula tiszteletes úr, kísérőnk pedig a hallottakat kiegészítette Bocskai és Székelyhíd kapcsolatáról szóló előadásával.

A következő megállónk Érsemjén települése volt, ahol meglepetésünkre a falu központjában egy elvarázsolt parkot találtunk. Sok nagyváros megirigyelhetné e kis település rendezett központját.

Gellért Gyula tiszteletes úr bő előadásában megismerkedtünk a falu történelmével, a hely nagy szülöttjeivel (Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd, Csiha Kálmán), azok életével, s közben felkerestük a falu látnivalóit, nevezetességeit. Úgy éreztük magunkat, mint az ókori filozófusok tanítványai, akik mesterükkel sétálva szívták magukba a tudást és ismeretet. Az út során eljutottunk Gálospetribe, ahol a tájház segítségével megcsodálhattuk  a népi mesterségeket és az érmelléki tájegység emberalkotta szépségeit. Első nap még a szalacsi négylyukú hidat is sikerült felkeresnünk, valamint Szalacs település történetével is megismerkedtünk. A sok látnivaló után jól esett a meleg vacsora, hiszen az ebédet addigra már rég lejártuk, s a pihenés is Micskén, ahol a helyi fiatalok vártak bennünket.

Második nap már nem volt olyan zsúfolt a program, így jobban is élveztük a túrát. Szalárd felé vettük utunkat. A fő cél a Szalárd melletti Adorján vára volt, de Szalárd települését is bebarangoltuk, s közben Gellért tiszteletes rendületlen árosztotta felénk a történelmi információkat. Nemcsak a magyarországiaknak, de nekünk érmelléki ifjaknak is sok új dolgot mesélt a nagytiszteletű úr. Adorján vára ma már csak egy égbenyúló faltöredék sajnos, de a lelkes előadás által újjáépült lelki szemünk előtt az egykori vár szépsége és dicső múltja. Szó szerint szájtátva hallgattuk Gellért tiszteletest. A várrom olyan volt előttünk, mint egy felkiáltó jel, figyelmeztet, hogy múltunkat nem szabad elfeledni, mert az köt össze bennünket, még ha a határok sokszor el is választanak.

E nap következő álomása Szentimre volt, szintén Szalárd mellett, majd este utunk ismét Szalárdra vezetett, ahol kipihentük fáradalmainkat.

Harmadik nap korán indultunk, hogy a terveinkben szereplő két várromot felkeressük. Először Szentjobbra érkeztünk meg, ahol újabb történelmi korok és legendák elevenedtek meg előttünk. Sajnos Bocskai egykori várából mára csak az alapok maradtak meg, azok is félig a földbe elrejtve, de Gellért tiszteletes részletes leírása által itt is el tudtuk képzelni az egykori vár magasba nyúló falait, a várban nyüzsgő katonákat, a heves csatákat, felháborító árulásokat, a dicső fejedelem lépteit, amint serege élén bevonul...

A másik híres Bocskai vár is reánk várt ezen a napon, így Sólyomkővár felé vettük utunkat. Közben Biharon egy újabb megálló volt a híres földvárnál, ahol sok új dolgot tudtunk meg a történelmünkből. Egy hosszú út következett Sólyomkővárra, de meghozta a várva várt eredményt. Mindenki felmászott a várrom tetejére. A hegyi túra, a friss levegő, a jó hangulat, a szép kilátás felejthetetlen élményt szerzett mindenki számára. Este Nagyszalontára érkeztünk, ahol a tiszteletes és a helyi ifjak meleg szeretettel és vacsorával vártak bennünket. Az esti órákban, kellemes beszélgetés során a város történetét, hajdú múltját is megismertük, s itt is szálltunk meg.

Negyedik nap Nagyváradon várost néztünk, délben megebédeltünk, majd a terv szerint átléptük a határt, hogy Magyarországon is végigjárjuk azokat a helyeket, ahol Bocskai István is megfordult. Így először is Nagykereki várkastélyát csodálhattuk meg.

Itt sok új és érdekes dolgot tudhattunk meg a fejedelemről és a hajdúkról. Este Berettyóújfaluban pihenhettünk meg.

Ötödik nap reggeli után Kismarjára utaztunk, ahol megnéztük a templomot és a kriptát, s itt újabb érdekes történetek vártak ránk. Buszunk Nádudvar felé vette az irányt. Gellért Gyula tiszteletes úr itt is visszavezetett a múltba bennünket, hiszen olyan élethűen mesélte el egy-egy látnivaló előtt a múlt történéseit. Hajduszoboszlóra délután érkeztünk meg, s városnézés volt a program. Megtekintettük a református templomot, ahol a gondnok elmesélte a templom és a város történetét.

A téren Bocskai szobrát és annak vitézeit is megnézhettük. A vacsora előtt pedig a helyi fiatalokkal beszélgethettünk és énekelhettünk.Vacsora után egy kis kikapcsolódás következett, hiszen elmehettünk az élményfürdőbe, ahol kedvünkre pancsolhattunk a vízben.

Hatodik nap először Hajdúböszörményre vezetett utunk. Volt mit látni itt is. Rengeteg új dolgot láttunk, s ismét szép történelmi dolgokat hallottunk. Ezt követően Debrecen városába látogattunk el. Itt két napra való látnivaló is volt, de csak egy napunk volt rá. Rengeteg helyet, templomot, emlékművet meglátogattunk, de a csapat nagy részének a Főtér tetszett a legjobban.

A Főtéren képeket készítettünk, a szökőkútban pedig felfrissíthettük magunkat. Élmény volt a debreceni Nagy Templom is. Jó volt, hogy a kísérők megengedték, hogy a délután második felében vásárolni mehessünk.

Utolsó nap korán reggel indultunk, hogy Hajdúszoboszlón még egy búcsú fürdést renddezhessünk, majd ebédre Bihardiószegre értünk. Az ebéd után a református templomban Gellért tiszteletes előadását hallgathattuk meg, azt követően pedig megbeszélhettük, hogy kinek mi tetszett a legjobban, s milyen élményekkel gazdagodtunk. Ezt követően már csak a fájó búcsú következett, hiszen véget ért egy szép és kalandokkal teli hét.

Az ifjak olyan élményekkel gazdagodhattak, olyan helyeken járhattak, ismereteket szerezhettek, ismerkedhettek határon túli ifjakkal, amelyeket máshol, máskor nem tehettek volna meg, csak ezen a Hajdú túrán. Köszönjük.

 

Gazdag Xénia

 


Támogatók
Projekt vezető: Érmelléki Református Egyházkerület     Projekt partner: Kárpátia 2000 Egyesület