Határmenti Hajdú Hagyományőrzés

Nyomtatás Küldés

A diószeg-álmosdi győztes csata


A diószeg-álmosdi győztes csata
(Nyúzóvölgy 1604. október 15.).

Báthori Zsigmond, Erdély fejedelmének ingatag jelleme - mivel többször lemondott a fejedelemségről - nagy veszélybe sodorta egész Erdélyt. Tettei miatt szövetségesei megbízhatatlannak látták az Erdélyi fejedelemséget. Rudolf osztrák császár idegen zsoldosokat küld Erdélybe, hogy meggátolja a török terjeszkedését. A zsoldosok kegyetlenkednek, rabolnak, üldözik a protestánsokat. A császáriak felségárulási pereket indítanak az erdélyi urak ellen. Bocskaitól is elveszik erdélyi birtokait. Giorgio Basta császári generális rabszolgasorsra juttatja Erdély népét. Az elszegényedés és az éhség leírhatatlan. Nagyenyed piacán emberhúst árultak.

 

Miután 1604. október 2.-n Cyprián von Concini váradi alkapitány kardcsapás nélkül elfoglalta Bocskai szentjobbi várát, a sikereken felbuzdulva a rendelkezésére álló 600 fős zsoldos csapattal Nagykereki várát is megtámadta. Nagykereki váránál Örvéndi Pál várkapitány hajdúinak - köztük Egry István vezetésével 300 köleséri hajdú - kemény ellenállásába ütközött, s a császáriak ezúttal csúfos kudarcot vallottak. Giocomo Barbiano de Belgioioso Felső-Magyarországi főparancsnok, kassai főkapitány értesülve a vereségről, attól tartva, hogy a helyzet felbátorítja az ellenállást elhatározta, hogy visszaverhetetlen ostrom alá veszi a kereki várat 10.000 katonával és ostromágyúkkal. A nagyméretű hadsereg összegyűjtésére, valamint az ágyúk felvonultatására katonai manőverekre volt szükség. Kolozsvárról Váradra rendelte az erdélyi sereget (3500 lovas és gyalogos katona). Egy másik császári sereget, Henri Du Val conte de Dampierre ezredes csapatát (2500 katona) - aki Temesvárról Aradon és Gyulán át Adorján várába rendeli. A seregében szolgáló hajdúk elhagyják a csapatot, mert a hadmozdulatok alatt kapitányaik szövetségre léptek Bocskaival. A legfontosabb a várostrom előkészítéséhez az ágyúk voltak, amelyeket Johan Baptista Petz ezredes kellett magával hozzon. Az ezredes és serege Rakamazról Debrecenen keresztül október 14-e reggelére Álmosdra érkezett. Petznek célszerű volt, hogy Diószegnél rátérjen az Ér völgyében haladó útra és Biharfélegyháznál találkozzon az Adorján várából elinduló Belgioioso összevont seregével. A csapatának éjfélkor kellett elindulnia Álmosdról.

 

Bocskainak pontos értesülései voltak Belgioioso hadműveleteiről, tudta mire készülnek. Bocskai legfőbb célja Petz ezredes csapatának a megsemmisítése. Csapatainak összetétele: hat zászlóalj német gyalogos (2000 fő), 600 sziléziai nehéz lovas, 7 tábori ágyú, és 2 faltörő ágyú kezelő személyzete, 500 fő hajtó és egyéb szolgaszemélyzet, összesen több, mint 3600 fő, valamint nők és gyermekek.

 

Petz ezredes éjfélkor a csapatot elindította, ő maga előre ment néhány tiszttel és sziléziai lovassal, hogy ellenőrizze alkalmas-e a diószegi Ér-híd  az ágyúk átvontatásához. Petz, tisztjei és lovasai a hídhoz érkező hajdúkkal heves harcba elegyedtek, ő maga is megsérült. Bocskai és csapata e közben az egyedi erdőben várta a Dampierre-től hozzá pártoló hajdú katonákat, azonban a lövöldözés hallatán, amely a híd felől jött, az előttük vonuló császári seregre támadtak. Bocskaiék az előttük vonuló hadoszlop közepére akartak támadni, hogy az így két részre szétszakadt sereggel könnyebben elbánjanak.

 

Az éjszakát a hosszan elterülő erdő, az Almás patak és a Nyúzóvölgy bozótjai és nádasai felől hangos „Hujj, hujj rá!" felkiáltás, üvöltés rázta meg és megkezdődött a véres küzdelem a császári túlerő (3600 katona) és Bocskai hajdúvitézei (1800 hajdú) között. Eleinte sikerült visszaverni a hajdúk rohamát. Lekapcsolták az ágyúkat és összetolták a szekereket. Szekérvárat hoztak létre. A hajdúkapitányok sorozatos roham alá vették a jól védekező osztrák hadsereget. A hajdúk támadásait maga Bocskai vezette. Nyolc rohamot hajtottak végre. Az ágyúkból a tüzérek erősen lőtték a rohamozó hajdúkat, de a rohamok alatt a vitéz hajdúk harci baltákkal szétverték az ágyúk kerekeit, amelyek harcképtelenek lettek.

 

A bátor hajdúk győzelmét az isteni gondviselés segítette, amikor egy osztrák lőporos szekér felrobbant. Sokan meghaltak és megsebesültek. Az így végleg meggyengült ellenállást a hajdúknak már nem volt nehéz legyőzniük. A csatát megnyerték. Több száz hajdúvitéz elesett. Az osztrák teljesen megsemmisült. Petz ezredes fogságba került.

 

Bocskai és a hajdúk szabadságharca sikeresen zárult a bécsi békével (1606). E békekötés elismerte Erdély függetlenségét, a vallásszabadságot és helyreállította a rendi alkotmányosságot.

 

Bocskai és a hajdúvitézek Isten segítségével több, mint egy fél évszázadra kivívták a szabadságot.

 

„Istennek érette nagy hálát adok, hogy én Őkegyelmeket és azt az országot, mint édes hazámat, most mindenféle ellenségtől megszabadult állapotban hagyhatom." (Bocskai István)

 

II. Rákóczi Ferenc és kuruc katonái is 1703-1711 között hősiesen küzdöttek a függetlenségért, de a szabadságot nem tudták kivívni. Sajnos az 1848-49-es szabadságharc sem járt sikerrel.

 

Bocskai győztes szabadságharcának eredménye a függetlenség és a bécsi béke mellett, a mintegy 10.000 (9254) hajdúvitéz kiváltsága: nemesítése és letelepítése volt. Bocskai a hajdúkat háborúból békére juttatta.

 

Bocskai István végső célja Erdélyt és Magyarországot függetlenné tenni az osztráktól és a töröktől.

 

 

Gellért Gyula

 


Támogatók
Projekt vezető: Érmelléki Református Egyházkerület     Projekt partner: Kárpátia 2000 Egyesület